A legtöbben csak áthaladunk a repülőtéren. Kijelzők, kapuk, beszállás – majd felszállás. A háttérben működő rendszer szinte teljesen láthatatlan marad.
A MÚOSZ szervezésében azonban most lehetőségem volt kilépni ebből az „utasnézőpontból”, és megnézni, mi történik valójában a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kulisszái mögött. A háromórás bejárás során nem különálló érdekességeket láttunk, hanem egy olyan rendszert, ahol minden mindennel összefügg.
A túrát Kránitz Balázs-rádiós szerkesztő-riporter, szakújságíró, az Aeropark repülőmúzeum ügyvezető-helyettese vezette, aki végig arra helyezte a hangsúlyt: amit látunk, az csak akkor érthető, ha összekapcsoljuk a részleteket.
Terminál: zárt, de nem „élettelen” tér
Ez a gondolat már az első helyszínen, a 2012 óta zárva tartó 1. Terminálban kézzelfoghatóvá vált.
Az épület üres, mégsem elhagyott. A térben megmaradtak a korábbi működés lenyomatai, miközben az ablakokon túl a jelen teljes intenzitással zajlik. Az épület jelenleg a Budapest Airport irodáinak ad otthont.
Innen nézve a forgalom szinte zajtalan, fegyelmezett mozgássá válik – mintha egy pontosan megkomponált rendszer működését látnánk kívülről.
Fel- és leszállás: fizika a gyakorlatban
A futópálya mellett állva egészen más értelmet kap a repülés.
Egy érkező gép leszállása nem egyszerű érkezés, hanem egy pontosan számolt folyamat: a siklópálya, a sebesség, a szél és a futómű terhelése egyszerre határozza meg a manővert. A talajfogás pillanatában a hajtóművek tolóereje megfordul, a futóműveken lévő fékek, valamint a hajtóművek sugárfordítója együttesen lassítja a több tíz tonnás gépet.
Felszálláskor a hajtóműből hátrafelé áramlik ki a levegő, és a gázsugár, ez adja a tolóerőt. És közben van egy egészen váratlan, emberi oldala is ennek a világnak: a pálya mellett haladó, régi Ikarus busz mellől figyelve a készülődő gépeket, több pilóta is visszaintegetett nekünk a fülkéből. Egy rövid pillanatra megszűnt a távolság utas és irányító, gép és ember között.
Precíziós földi műveletek
A levegőben zajló pontosság a földön folytatódik.
Egy repülőgép beállása ma már technológia és emberi koordináció együttműködése. A vizuális dokkolórendszerek centiméteres pontossággal segítik a pilótákat, más esetekben pedig az előtér-ügyeletesek kézjeleire hagyatkoznak.
A háttérben azonban nemcsak a földi, hanem a légi közlekedés szervezése is jelentősen átalakult. A köznyelvben ma is használt „légifolyosók” valójában egy korábbi korszakot idéznek: a szocialista időszakban a légteret szigorúan kijelölt útvonalak mentén használták, részben katonai és politikai megfontolásokból.
Ez a rendszer több fokozatosan szorult háttérbe, és 2015-re teljesen eltűntek a kötött útvonalak. A mai légiközlekedésben a merev útvonalakat rugalmas, radar- és műholdalapú rendszerek váltották fel, amelyek lehetővé teszik az optimalizált, forgalomhoz és időjáráshoz igazodó repülést. Érdekesség, hogy Magyarország Európában elsőként vezette be országos szinten a „free route” rendszert, és csak később lett ez általános, uniós elvárás.
Reptéri tűzoltóság: reakcióidő és technológia
A precizitás a biztonság alapja, és ez a reptéri tűzoltóságnál is kézzelfogható.
A járművek – köztük a Rosenbauer speciális repülőtéri tűzoltóautói – extrém körülményekre készültek. 40-42 tonnás tömegük ellenére néhány másodperc alatt 80 km/órás sebességre gyorsulnak, miközben akár 10–12 ezer liter oltóanyagot szállítanak.
Az oltórendszereik menet közben is működtethetők, a nagy teljesítményű vízágyúk pedig több tíz méteres távolságból is képesek beavatkozni. A készenléti előírások szerint a riasztástól számítva 2 percen belül a repülőtér bármely pontján ott kell lenniük.
Élővilág és repülésbiztonság
A biztonság ugyanakkor nemcsak technológiai kérdés.
Kevesen tudják, hogy a repülőtér területén található Magyarország legnagyobb ürgepopulációja. A rövidre nyírt füves területek ideális élőhelyet biztosítanak számukra – jelenlétük azonban egy további folyamatot is elindít: vonzzák a ragadozó madarakat, amelyek már közvetlen kockázatot jelenthetnek a repülőgépekre.
A szakemberek feladata így nem egyszerűen az állatok távoltartása, hanem egy összetett egyensúly fenntartása.
Kommunikáció és digitális működés
Ebben a gyorsan változó környezetben a kommunikáció már nem kiegészítő elem, hanem a működés egyik alapvető pillére. A Budapest Airport kommunikációs szakemberei változatos és sokrétű munkájukról meséltek.
A repülőtér színes világa rengeteg témát szolgáltat a kommunikációs szakemberek számára, amelyek mind a sajtóban, mind a közösségi médiában jól lehet kommunikálni. A hangsúly ma az utastájékoztatáson és az az edukáción van, de a napi ügyeken felül számos kreatív kampányt valósítottak meg az elmúlt években.
Az elmúlt évek eseményei a repülőtéren is éreztették hatásukat: a világjárvány, majd az orosz-ukrán háború, a menekültválság, szélsőséges időjárásból adódó helyzetek, valamint a közel-keleti konfliktusokkal összefüggő, most is tapasztalt következmények folyamatos kihívások elé állítják a repülőteret. Éppen emiatt kiemelten fontossá vált a tudatos, átlátható kommunikáció, amely jelentősen hozzájárult a vállalat iránti bizalom erősítéséhez.
Mivel a repülőtér működésére számos tényező hatással van, elengedhetetlen a megfelelő kríziskommunikációs stratégia kialakítása. A Budapest Airport kommunikációs csapata a szakterületekkel és a tulajdonosokkal, valamint az érdekelt felekkel és a hatóságokkal szoros együttműködésben dolgozta ki saját protokolljait annak érdekében, hogy krízishelyzetben a lehető leggyorsabba és leghitelesebben tájékoztathassák a közvéleményt és az érintetteket.
A kommunikáció ugyanakkor nemcsak válsághelyzetben fontos. A repülőteret üzemeltető vállalat kommunikációs kampányai, aktív közösségimédia-jelenléte, valamint a rendszeres sajtóközlemények és sajtóesemények mind hozzájárulnak bizalom erősítéséhez. A repülőtér-üzemeltető folyamatosan edukálja az utasokat, segítséget, információt nyújt nekik az utazásra való felkészüléssel, az utasfolyamatokkal és más repülőtéri gyakorlatokkal kapcsolatban, ezzel is támogatva őket a magabiztosabb, gördülékenyebb utazásban.
A nagyívű, kreatív kampányokra is nagy hangsúlyt fektetnek, amelynek egyik legfrissebb példája a repülőtér 75. születésnapját kísérő aktivitássorozat. A tavalyi jubileum alkalmából a Budapest Airport különleges programsorozattal készült, amelynek középpontjában a névadó, Liszt Ferenc és munkássága állt.
A VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport számára ezek mellett kiemelten fontos, hogy folyamatosan kapcsolatot tartson a helyi önkormányzatokkal, támogassa a helyi lakosokat, közösségeket és előmozdítsa a szomszédos települések fejlesztéseit, valamint rendszeresen tájékoztatást adjon a környezetében élőknek
A támogatások részeként a vállalat nemrég 250 millió forintos adományt adott a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetnek. A támogatás egy átfogó zajvédelmi program része: ezen felül a repülőtér további 220 millió forintot fordít intézmények zajszigetelésére, hogy csökkentse a környékbeli iskolák, óvodák és más közintézmények zajterhelését.
Egy komplex rendszer belülről
A bejárás végére ugyanoda jutottam vissza, ahonnan indultam – csak már más nézőpontból.
A nap egyik legváratlanabb pillanata az volt, amikor egy pilóta felszállt a buszunkra – a régi Ikarusra –, és mielőtt továbbindult volna a saját járatához, néhány mondatban mesélt a napjáról. Rövid, számára hétköznapi történet volt, mégis sokat adott hozzá ahhoz a képhez, amit addig láttunk.
A repülőtér kívülről egy átmeneti tér: érkezések és indulások helyszíne. Belülről viszont egy folyamatosan működő, precízen összehangolt rendszer, ahol a fizika, a technológia, a természet és az emberi döntések egyszerre alakítják a mindennapokat.
És talán éppen ez benne a legérdekesebb: miközben utasként minden gördülékenynek és magától értetődőnek tűnik, valójában egy rendkívül összetett világ dolgozik a háttérben – láthatatlanul, de nagyon is emberi módon.
Szerző&fotók: Hajdu-Felső Bernadett
