Harminckét kilométer magasból már kirajzolódik a Balaton íve, Ajka és a Bakony vonulatai pedig egészen új perspektívából látszanak. Egy veszprém vármegyei amatőrcsillagász csapat néhány év alatt jutott el a klubalapítástól a sztratoszféráig – szó szerint.
2015-ben néhány, a csillagászat iránt elkötelezett fiatal megalapította a Bakonyi Csillagászati Egyesület-et. Nem hivatásos kutatókról volt szó, hanem lelkes amatőrökről, akik munka és tanulmányok mellett sem mondtak le gyermekkori álmukról: megérteni és megmutatni az univerzumot.
Négy évvel később megszületett az Űrbatyu ballonszonda. A saját építésű eszközt 32 kilométer magasba juttatták fel, egészen a sztratoszféra határáig. A felvételeken a Föld görbülete is kirajzolódik. Bár a világűr hivatalos határa – a Kármán-vonal – nagyjából 100 kilométernél húzódik, a ballon által rögzített képek már „űrközeli” élményt adnak.
Három szondát is felbocsátottak. Az egyik a Balatonba érkezett vissza, ahol egy vitorlázó család találta meg. Nehéz elképzelni nagyobb gyermeki kalandot annál, mint amikor egy nyári napon a tó vizében egy tárgyra bukkannak, amely néhány órával korábban még a Föld fölött lebegett.
Nappali Nap, éjszakai galaxisok
Az egyesület mára nem csupán kísérleteiről ismert. A Claudia Inter Stellas Csillagda önerőből és az adó 1%-os felajánlásaiból épült fel. A tagok saját kezükkel alakították ki az épületet és a hozzá kapcsolódó Asztrokertet, amely ma már táborok és közösségi programok helyszíne is. Egyszerre 40-50 fő befogadására elkalmas, legyen szó napközis, vagy több napos táborról.
A nappali órákban speciális műszerekkel a Nap felszíne figyelhető meg. Egy 150/1200-as apokromatikus lencsés távcső és egy 400/1800-as Dobson–Newton műszer segítségével a látogatók napfoltokat és protuberanciákat is megfigyelhetnek – olyan jelenségeket, amelyek szabad szemmel láthatatlanok.
Az élmény azonban nem kizárólag a látásra épül. A „Tapintható Univerzum” program a látássérült látogatók számára is hozzáférhetővé teszi a csillagászatot. A modellekhez kapcsolódó QR-kódok hanganyaggal magyarázzák el, mit tart éppen a kezében az érdeklődő. A tudomány itt valóban mindenkié.
Amikor leszáll az este a Bakonyban, új dimenzió nyílik meg. Derült időben olyan galaxisok is megfigyelhetők, amelyek fénye több tízmillió éve indult útnak a Föld felé. Csillagbölcsők, planetáris ködök és halott csillagok rajzolódnak ki az égbolton – mindaz, amit a fényszennyezéstől távoli hegyvidéki környezet még láttatni enged.
Egy tanár emléke a csillagok között
A csillagda névadója egykori tagjuk, Klaudia, lelkes amatőrcsillagász és elhivatott pedagógus volt. Fontosnak tartotta, hogy a fiatalok érdeklődését felkeltse a természettudományok iránt, és hogy a csillagászat ne elérhetetlen tudományágként, hanem személyes élményként jelenjen meg.
Halála után a Nemzetközi Csillagászati Unió közzétette a (35459) Klaurieger = 1998 DG20 jelű kisbolygó nevét, amely a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövben kering. Ő a második magyar amatőrcsillagász nő, akiről égitestet neveztek el.
Végakarata az volt, hogy a csillagda ingyenesen látogatható maradjon. Hitt abban, hogy a tudás nem kiváltság, hanem lehetőség – mindenki számára.
A Bakony csendjében ma is felnéznek az égre. A műszerek ugyanazokat a csillagokat mutatják, amelyek egykor őt is lenyűgözték.Így került ő a csillagdából a csillagok közé.
Szerő&fotók: Hajdu-Felső Bernadett
