A tavasz hivatalosan március 20-án, szerdán 4 óra 6 perckor köszönt be, ekkor következik be a tavaszi nap-éj egyenlőség. A tankönyvekben gyakran szereplő március 21-i dátum kis mértékben eltérhet a valóságtól, a csillagászati esemény pontos időpontja évente változhat.
A nap-éj egyenlőség nem egy konkrét naphoz kötődik, hanem egy csillagászati jelenséghez, amikor a Nap a Föld egyenlítője felett delel. Az eltérés oka, hogy a Föld egy keringési éve nem egész számú napnak felel meg, kb. 6 órával hosszabb 365 napnál. Ezért vezették be a szökőnapot, hogy kiegyenlítsék a naptári és a csillagászati évet.
A Föld pályájának paraméterei is befolyásolják a nap-éj egyenlőség időpontját, de ezek a változások rendkívül kis mértékűek. A Gergely-naptár 400 éves periódusa alatt a nap-éj egyenlőség időpontja csak 1-2 órát változik.
Érdekesség, hogy a nap-éj egyenlőség elnevezése ellenére nem pontosan egyenlő a nappal és az éjszaka hossza. Ennek oka a légköri fénytörés és a Nap kiterjedése. A fénytörés miatt a Nap a valós helyzeténél kissé magasabban látszik a horizont felett, így napkeltekor hamarabb, napnyugtakor pedig később tűnik el a szemünk elől. A Nap kiterjedése miatt pedig akkor is látjuk, amikor a geometriai középpontja már nem tartózkodik a horizont felett.
A nappal és az éjszaka hossza nem március 21-én, hanem már március 16-án majdnem az egyenlő hosszúságú, de még ezen a napon is mérhető egy minimális eltérés van a két napszak hosszúsága között. Utoljára 2011-ben volt március 21-én a tavaszi nap-éj egyenlőség.
A csillagászati tavasz beköszönte a természetben is érezhető: melegebb lesz az időjárás, hosszabbodnak a nappalok, kezdenek virágozni a növények.
